Március 5-6
Március 5:
Időközben jóba lettünk a spanyol
lakótársunkkal, aki még az első héten el is vitt minket egy spanyol bárba egy
jó spanyol Sangriára. Március 5-én Vele, a barátjával és Andival útra kerekedtünk a
tóhoz, ahol FLAMINGÓK vannak. A túra remek volt, de a flamingókat csak
messziről tudtuk csodálni. Azt mondták nekünk amúgy, hogy ha elég sok rákot
esznek, akkor rózsaszínek lesznek, de egyelőre csak nyomokban tartalmazzák ezt
a színt. De attól még a tény, hogy flamingók vannak itt, felfoghatatlan! Ezután
a kis túra után természetesen a hely varázsától és attitűdjétől megjön az ember
kedve egy jó kávéra. Ahol lehet, próbálom gyakorolni az olasz tudásom (de
rengeteg helyen kell is, mert kevesen beszélnek angolul), így a kávézóban is
olaszul rendeltem meg az itt már szokásos espresso macchiatómat. A spanyol
csajszi már fél éve itt él, szóval Ő is olaszul rendelt 2 lattét jéggel. Otthon
gondolom simán kihoztak volna egy jeges tejeskávét vagy valami hasonlót, ám itt
nem ez történt. Kihoztak 2 pohár tejet jó sok jéggel…:D Nem tértünk magunkhoz a
röhögéstől egy jó ideig. (Olaszországban a latte szó tejet jelent, szóval ha
valaki tejes kávéra vágyik akkor mindenképp tegye hozzá, hogy caffé latte.) :D Majd
mikor már a pincérnő is észrevette, hogy valami nem stimmel, azonnal
felajánlotta, hogy hoz mellé egy espressot. Azóta ez az egyik kedvenc sztorim,
és ha csak rágondolok, nevetnem kell. :D
Ez volt az a nap, amikor először
ettük étteremben igazi olasz tésztát. Elmentünk a sokak által ajánlott helyre,
a 140gr (cinquequarantagrammi) nevű helyre. Berendeltem egy olyan tésztát,
aminek az íze egy álom volt, és akkora adag, hogy kb 3 napig ettem. Volt benne
tejszín, kolbász, sajt, túró, fekete olívabogyó és GOMBA( amit tudni kell, hogy
nem szeretek, de Martinnak hála már pizzán és most már tésztán is megeszek:D) A
hely egyébként kívülről egy kicsi, kis étteremnek tűnik, de belül még kis patak
és óriási boltívek is vannak.
Március 6:
Ismerünk egy német lányt, Mary-t,
aki már fél éve itt van olaszországban és nagyon kedves velünk. Mondtuk neki,
hogy szeretnénk kirándulni, de nem ismerünk semmit, csatlakozzon és vigyen el
valami szép helyre. Először, amíg vártuk a Verenáékat a Calamosca strandon
napoztunk és én személy szerint sóvárogtam, hogy bárcsak fürödhetnék már,
hiszen már pár bátor delikvens jókat úszkált a vízben. Majd mikor megérkeztek a
többiek elmentünk kávézni egyet a kis kirándulás előtt, majd miútán megittuk, elmentünk egy nagyon gyönyörű, mesebeli strandra, ahol olasz szavakat
tanultunk. Nagyon idilli volt és televolt a tenger krumplijának nevezett
növénnyel(patata di mare), ami egy kiwire hasonlító, puha, szőrős növénycsómó.
:D
Megjegyzések
Megjegyzés küldése