Március 5-6


Március 5:

Időközben jóba lettünk a spanyol lakótársunkkal, aki még az első héten el is vitt minket egy spanyol bárba egy jó spanyol Sangriára. Március 5-én Vele, a barátjával és Andival útra kerekedtünk a tóhoz, ahol FLAMINGÓK vannak. A túra remek volt, de a flamingókat csak messziről tudtuk csodálni. Azt mondták nekünk amúgy, hogy ha elég sok rákot esznek, akkor rózsaszínek lesznek, de egyelőre csak nyomokban tartalmazzák ezt a színt. De attól még a tény, hogy flamingók vannak itt, felfoghatatlan! Ezután a kis túra után természetesen a hely varázsától és attitűdjétől megjön az ember kedve egy jó kávéra. Ahol lehet, próbálom gyakorolni az olasz tudásom (de rengeteg helyen kell is, mert kevesen beszélnek angolul), így a kávézóban is olaszul rendeltem meg az itt már szokásos espresso macchiatómat. A spanyol csajszi már fél éve itt él, szóval Ő is olaszul rendelt 2 lattét jéggel. Otthon gondolom simán kihoztak volna egy jeges tejeskávét vagy valami hasonlót, ám itt nem ez történt. Kihoztak 2 pohár tejet jó sok jéggel…:D Nem tértünk magunkhoz a röhögéstől egy jó ideig. (Olaszországban a latte szó tejet jelent, szóval ha valaki tejes kávéra vágyik akkor mindenképp tegye hozzá, hogy caffé latte.) :D Majd mikor már a pincérnő is észrevette, hogy valami nem stimmel, azonnal felajánlotta, hogy hoz mellé egy espressot. Azóta ez az egyik kedvenc sztorim, és ha csak rágondolok, nevetnem kell. :D

Ez volt az a nap, amikor először ettük étteremben igazi olasz tésztát. Elmentünk a sokak által ajánlott helyre, a 140gr (cinquequarantagrammi) nevű helyre. Berendeltem egy olyan tésztát, aminek az íze egy álom volt, és akkora adag, hogy kb 3 napig ettem. Volt benne tejszín, kolbász, sajt, túró, fekete olívabogyó és GOMBA( amit tudni kell, hogy nem szeretek, de Martinnak hála már pizzán és most már tésztán is megeszek:D) A hely egyébként kívülről egy kicsi, kis étteremnek tűnik, de belül még kis patak és óriási boltívek is vannak.




Március 6:

Ismerünk egy német lányt, Mary-t, aki már fél éve itt van olaszországban és nagyon kedves velünk. Mondtuk neki, hogy szeretnénk kirándulni, de nem ismerünk semmit, csatlakozzon és vigyen el valami szép helyre. Először, amíg vártuk a Verenáékat a Calamosca strandon napoztunk és én személy szerint sóvárogtam, hogy bárcsak fürödhetnék már, hiszen már pár bátor delikvens jókat úszkált a vízben. Majd mikor megérkeztek a többiek elmentünk kávézni egyet a kis kirándulás előtt, majd miútán megittuk, elmentünk egy nagyon gyönyörű, mesebeli strandra, ahol olasz szavakat tanultunk. Nagyon idilli volt és televolt a tenger krumplijának nevezett növénnyel(patata di mare), ami egy kiwire hasonlító, puha, szőrős növénycsómó. :D




 



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Un po l'italiano

Settimana di benvenuto - Welcome week

Buon viaggio - Jó utat