Bejegyzések

Első úszás a tengerben!

Kép
Elmondhatatlanul vártam, hogy végre úszhassak a tengerbe. Igaz én nagyon Balaton párti(édesvizi) vagyok, egyszerűen nagyon fura a víz sóssága nekem. Utánna folyton valami édességre vágyom, bár ez amúgy is szinte így van, de azért mégis. Illetve még azt is lehet tudni rólam, hogy nagyon szeretem a hideg vizet. Nyáron már szinte nem is esik jól, ha 20 fok fölött a víz hőmérséklete. Az elmúlt hetekbe irigykedve néztem azokat, akik már bent úszkáltak a vízben, alig vártam, hogy végre én is elmondhassam ezt magamról. Verena és pár lány meghívtak minket, hogy menjünk le napozni, lazulni a Calamosca strandra. Amint megérkeztünk, kissebb várakozás után végre bementem a tengerbe. Nem mondom, hogy nem volt hideg, hiszen kb 14 fokos volt, de akkor se esett rosszul, élveztem, hogy végre úszhatok. A víz egyszerűen bámulatosan tiszta, több méter után is. Gondolom ez majd nyáron a tömegtől nem lesz ennyire kristálytiszta, de jelenleg mint a filmekben olyan. A színe elvileg ennél még csak szebb lesz,

Un po l'italiano

Befizettünk még otthon egy olasz kurzusra, amit 3 hónapon át végezhetünk és a végén egy záróvizsgával bizonyíthatjuk, milyen jók is vagyunk belőle. :D Én a gimnáziumban 4 évet tanultam az olasz nyelvet, de az már vagy 4 éve volt, nagyon sokat felejtettem, így a bőröndömbe belekerült 4 olasz füzet is, hátha segít majd az ittlétem során. Bementünk az irodába, ahol a tesztet hirdették megérdeklődni, hogy mikor lesz a teszt. Eléggé paráztam az elkövetkezendő napokban, hogy vajon milyen nehézségű lesz a teszt és, hogy vajon milyen szintet érek el. A teszt napján délelőtt kiültem a konyhánk balkonjára és tanultam. Az első két füzet anyaga egész könnyen előjött, de az utolsó két füzet reménytelennek bizonyult. Délután mentem megírni a tesztet, ahol minden kérdés olaszul volt feltéve, így kezdetben megijedtem, mikor láttam az első feladat egy esszé lesz. Majd lehiggadtam és rájöttem, hogy magamról kell írni egy bemutatkozást, szóval az viszonylag könnyen ment. Utána egy a-b-c választós kér

Március 5-6

Kép
Március 5: Időközben jóba lettünk a spanyol lakótársunkkal, aki még az első héten el is vitt minket egy spanyol bárba egy jó spanyol Sangriára. Március 5-én Vele, a barátjával és Andival útra kerekedtünk a tóhoz, ahol FLAMINGÓK vannak. A túra remek volt, de a flamingókat csak messziről tudtuk csodálni. Azt mondták nekünk amúgy, hogy ha elég sok rákot esznek, akkor rózsaszínek lesznek, de egyelőre csak nyomokban tartalmazzák ezt a színt. De attól még a tény, hogy flamingók vannak itt, felfoghatatlan! Ezután a kis túra után természetesen a hely varázsától és attitűdjétől megjön az ember kedve egy jó kávéra. Ahol lehet, próbálom gyakorolni az olasz tudásom (de rengeteg helyen kell is, mert kevesen beszélnek angolul), így a kávézóban is olaszul rendeltem meg az itt már szokásos espresso macchiatómat. A spanyol csajszi már fél éve itt él, szóval Ő is olaszul rendelt 2 lattét jéggel. Otthon gondolom simán kihoztak volna egy jeges tejeskávét vagy valami hasonlót, ám itt nem ez történt.

Settimana di benvenuto - Welcome week

Kép
1.nap: Italian dinner Már a nevéből adódóan is nagyon vártuk ezt a napot, hiszen végre ehetünk egy helyiek által elkészített olasz pasta-t(tészta) A neve MALLOREDDUS volt, ami mint kiderült(mert beszélgettem egy olasz lánnyal), maga a tésztának a neve, nem a szószé. Ízeiben hasonlított egy bolognai szószhoz, de közölték elég határozottan, hogy nem az. :D Az este alatt élő zene és ének szólt, és próbáltunk minél több erasmus-ossal megismerkedni. Jó hangulatú este volt, a végén pár lánnyal elmentünk a Saint Remy Bastione nevű műemlékhez, ahol először láttuk a szardiníai flamingót és egész Cagliarit, majd ezútán elmentünk a helyi kikötőhöz beszélgetni. 2. nap: Sa Sartiglia Közös busszal Oristano városába mentünk, ahol híres ez az esemény (Sa Sartiglia). Kezdetben nem sok mindent értettünk, de sok olasz kisgyerekkel való beszélgetés következtében végül sikerült megtudni, hogy a maszkba öltözött lovon ülő embereknek az a céljuk, hogy a kezükben lévő tőrrel min

Buon viaggio - Jó utat

Kép
Utazás és megérkezés Az első és egyben legnehezebb lépés a búcsúzás volt azoktól, akiket nagyon szeretek és gyakran látok. Ilyenkor tudatosul és realizálódik az, hogy tényleg elmegyek. A könnyes búcsú után, Anya kísért először csak Kaposvárig, majd Fonyódig és végül Székesfehérvárig. Ezt követően Gárdonyba mentem már egyedül, hogy Andiékkal együtt utazzunk a reptérre, hiszen az elkövetkezendő félévet Vele töltöm el Cagliariban. Felértünk a repülőtérre, ahol persze nem minden ment simán. Időben odaérkeztünk, de a pultnál rögtön közölte az Úr, hogy ha 10 percen belül nem csekkolunk be online, akkor +100ezret a nyakunkba varr…Így hát sikerült rekord idő alatt becsekkolni és felvenni pár dolgot a bőröndből, mivel természetesen az is túllépte a megengedett 20kg-os határt. :D Ezután átvilágították a kézipoggyászt, és rövidesen mehettünk a várakozóterembe. Nagy izgalommal vártuk, hogy elfoglaljuk a helyünket, majd egyszer csak bejelentették, hogy a mi gépünket kölcsönadták egy másik társa